Országos mérések elemzése

Az országos mérések eredményei

Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola

 

  1. Az Országos Kompetenciamérés eredményei

 

A táblázat alapján megállapíthatjuk, hogy a 2012-16. közötti időszak eredményeire a kiegyenlítettség jellemző.  Az országos átlageredményt minden esetben meghaladjuk.  A legjobbiskola.hu portálon megjelent a budapesti általános iskolák rangsora, melynek alapjául a 2015. évi kompetenciamérés 8. osztályosok által elért eredménye szolgált.  A 277 budapesti általános iskola rangsorában a 26., a tankerületi központhoz tartozó általános iskolák között pedig a 6. helyen állunk, az I. kerületben a kórusiskoláé a legjobb eredmény.

Fontos, hogy az elmúlt 4 év eredményeit összevetve megfigyelhető a tanulók 5-6. szintre való koncentrálódása, egyre kisebb a szórás a modell szerint. Tanulóink eredménye a vizsgált időszakban nem különbözik szignifikánsan a várhatótól. Az intenzív zenetanulás kulcskompetenciákra gyakorolt fejlesztő hatását kutatások, háttérvizsgálatok igazolják, ezért az országos átlagnál mindenképpen jobb eredményeket várhatunk. Az eredmények értékelése során figyelembe kell vennünk, hogy az egyszerű képességek könnyebben mérhetők, mint a bonyolult képességek, a tulajdonságok pedig szinte mérhetetlenek. Születhetnek átlagos eredmények megfeszített pedagógiai munka eredményeként, jó kiindulási feltételekkel rendelkező tanuló (képességek, családi háttér) esetén pedig rossz pedagógiai munka esetén sem lesznek átlag alatti eredmények. A családi háttérindex (CSHI) alapján várhatónál 2012-ben a 10. osztályban mindkét kompetencia esetén, 2015-ben a 6. oszt. matematika eredmény lett gyengébb a várhatónál. A hozzáadott pedagógiai érték vizsgálatához nélkülözhetetlen háttérvizsgálat kérdőívét leginkább a jó kiindulási feltételekkel rendelkező tanulók szülei töltik ki és küldik vissza határidőre, ezért magasabb lehet a CSHI alapján elvárt átlagos telephelyi képességpont.  2013-ban és 2016-ban a CSHI nem volt értékelhető a határidőre beküldött kérdőívek alacsony száma miatt.

 

 

 

A 2016. évi eredmények:

 

A 35/2014. EMMI rendelet 9 § (10) bekezdése alapján készült elemzésben a fejlesztés irányait a következőkben foglaltuk össze:

  • a szövegértés a feladat megértésével kezdődik: meg kell tanítani tanulóinkat arra is, hogy figyelmesen olvassák el a kérdéseket, vegyék figyelembe a terjedelmi korlátokat;
  • a matematika sikeres tanulásához is szükség van a szövegértés fejlesztésére, ugyanakkor a folyamatos és rendszeres munkára;
  • alsó tagozaton az olvasási, szövegértési és számolási készség fejlesztése elsődleges, a felsőbb évfolyamokon is tantárgytól függetlenül törekedni kell az ilyen típusú feladatok alkalmazására;
  • az alsó tagozaton a matematikai készségek területén
    • a mértékegység átváltásra
    • kombinatív készséget fejlesztő feladatokra

kell nagyobb hangsúlyt fektetnünk;

  • az íráskészség fejlesztése (olvashatóbban, gyorsabban, kevesebb hibával) is feladatunk – még a felső tagozat elején is (5-6. osztály);
  • fontos a különféle műfajú szövegekben való információkeresés gyakoroltatása (pl. tanulmányrészletek, tankönyv leckéjének vázlatolása, megértésének ellenőrzése);
  • a kötelező, 4-5 oldal terjedelmű évfolyam dolgozat fenntartása a 7. és 10. osztályban a tanuló érdeklődési körének megfelelő tantárgyból konzulens tanári segítséggel;
  • a méréseken gyengébben teljesítő tanulók felzárkóztatásához a tantárgyfelosztásnál a szabadon felhasználható órakeretből biztosítani kell a szükséges képességfejlesztő órákat, a csoportbontás lehetőségét, a szülőkkel szorosan együttműködve be kell őket vonni a délutáni tanulási időbe (napközi, tanulószoba), ahol egyéni segítséget kaphatnak;
  • a szülői értekezleteken fontos hangsúlyozni a háttérvizsgálati kérdőív kitöltésének fontosságát.

 

  1. Idegen nyelvi mérés

 

A 2014/2015-ös tanévben az Oktatási Hivatal először szervezett országos idegen nyelvi mérést az angol vagy német nyelvet első idegen nyelvként tanuló 6. és 8. évfolyamos tanulók körében.  A 6. évfolyamon az A1, a 8. évfolyamon az A2 szint követelményeinek megfelelő feladatlapot kellett kitöltenie a tanulóknak.  A mérés legfőbb célja az volt, hogy az iskolák számára visszajelzést adjon arról, hogy tanulóik nyelvtudása mennyire felel meg a Nemzeti alaptanterv (NAT) által az adott évfolyam végére célként kitűzött nyelvtudási szintnek. Ennek megfelelően a 6. évfolyamos tanulóknak a Közös európai referenciakeret (KER) szerinti A1, a 8. évfolyamosoknak a KER szerinti A2 szinten kellett Hallott szöveg értése és Olvasott szöveg értése feladatokat megoldaniuk. Mindkét évfolyamon a 60%-os eredmény jelentette az adott nyelvi szint teljesítését.  Bármely vizsgaközpont által szervezett nyelvvizsga sikerességének alsó határa is 60%. A gimnazista diákjaink nyelvi témazáró dolgozatai esetében egységesen ezt a szintet várjuk el az elégséges osztályzat megszerzéséhez. Ezzel segítjük reális önértékelésük kialakítását is.

A 2014/15-ös tanévben a 6. osztályosok 79%-a, a 8. osztályosok 78%-a teljesítette az adott nyelvi szintet.  Az angol nyelvből a 6. osztályban mindössze 1 tanuló nem érte el a 60 %-os minimumot, a 8. osztályban mindenki megfelelt, a leggyengébb eredmény 77%-os volt.

 

 

 

Intézményi eredmény – 2014/15-ös tanév

osztály nyelv résztvevők száma legrosszabb legjobb átlag megfelelt minősítést szerzők
6. angol 13 fő 53% 96% 77% 92%
6. német 11 fő 40% 93% 64% 64%
8. angol 13 fő 77% 100% 91% 100%
8. német 14 fő 27% 95% 65% 57%

 

Összesített eredmények
6. osztály 71%
8. osztály 78%
angolosok 84%
németesek 65%

A megfelelt minősítést szerző tanulók százalékos aránya országosan, évfolyamonként és nyelvenként az alábbiak szerint alakult:

 

 

 

 

A diagram alapján a 6. és a 8. osztályos angolos csoport és a 8. osztályos németes csoport az országos átlag felett teljesített, a 6. osztályos németes csoport teljesített az országos átlag alatt.  Ők ebben a tanévben 8. osztályosként ismét részt vesznek a mérésben.

A 2015/16-os tanév mérési eredményeinek országos szintű elemzése a pályázat írásakor még nem állt rendelkezésre. A 6. osztályos angolos és németes csoport, illetve a 8. osztályos angolos csoport teljesítménye jó, a 8. osztályos német csoport teljesítménye gyenge.

 

Intézményi eredmény – 2015/16-os tanév

osztály nyelv résztvevők száma legrosszabb legjobb átlag megfelelt minősítést

szerzők
6. angol 20 fő 40% 96% 77% 90%
6. német 10 fő 56% 93% 82% 70%
8. angol 9 fő 35% 100% 74% 78%
8. német 13 fő 35% 67% 49% 31%

 

Összesített eredmények
6. osztály 78%
8. osztály 59%
angolosok 76%
németesek 62%

 

 

  1. A tanulók fizikai állapotának mérése

 

A tanulók fizikai állapotának mérésére 2003 és 2014 között a Hungarofit fizikai fittséget mérő módszert alkalmaztuk, melynek eredményét minden tanuló kézhez kapta.  A Főváros vezetői 2011 őszétől „Mozdulj, Budapest” elnevezéssel mozgásprogramot indítottak el.  A program fő célja az volt, hogy valamennyi fővárosi fiatal fizikai fittségi szintje elérje a könnyű fizikai munka és a szellemi munkavégzéshez szükséges „közepes” fittségi szintet.  Ennek részeként minden általános- és középiskolában előírták a MINI HUNGAROFIT módszer egységes alkalmazását.  Mi utoljára a 2014/15-ös tanévben végeztük el a Hungarofit mérést, ugyanis ekkortól kötelezően bevezetésre került a NETFIT mérés, amely azonban csak az 5-12. évfolyamosokra terjed ki.

Az edzettségi szint alakulása mutatja, hogy az alsós évfolyamokban az edzettségi szint még a kifogásolható, a felső tagozat elejétől folyamatos emelkedést tapasztalható az edzettségi szintben egészen 10. osztályos korosztályig, majd a gimnáziumi évek vége felé átlagosan egy kicsit csökken az edzettségi szint.

 

A szeptemberi és májusi hungarofit felmérések eredményei rámutattak, hogy a tanulók átlagosan a nyári szünetben vesztenek edzettségi szintjükből, de az iskolai testnevelésnek köszönhetően a következő tanév végére mindig magasabb edzettségi szintre jutnak.  Az egész iskolát tekintve majdnem 12 pontot javult 2010 és 2015 között az iskolánkba járó tanulók edzettségi szintje (75,8 pontról 87,6 pontra), ami azt jelenti, hogy az átlagosan „közepes” edzettségi szintről az átlagosan „jó” edzettségi szintre tudtuk segíteni tanulóinkat.

 

Minősítő kategóriák értelmezése:

Gyenge: 21-40,5 pont (0-20,5 pont igen gyenge) A gyenge fizikai állapota miatt a mindennapi tevékenység maradéktalan elvégzése olyan megterhelést jelent, hogy rendszeresen fáradtnak,kimerültnek érzi magát. Nem tudja kipihenni magát az egyik napról a másikra, ezért estére levertnek, rosszkedvűnek érzi magát.

Kifogásolható, elfogadható: (41-60,5 pont) A rendszeres mindennapi tevékenységétől ugyan már ritkán fárad el, de a váratlan többletmunka, még erősen igénybe veszi.

Közepes: (61-80,5 pont) Elérte azt a szintet, amely elegendő ahhoz, hogy az egészséges létezése stabil maradjon, azaz tartósan kiegyensúlyozottan, jó közérzettel élhessen. Rendszeres, heti 2-3 óra testedzéssel a továbbiakban, törekedjen arra, hogy a későbbi élete folyamán is egészsége megőrzése érdekében legalább ezt a szintet megtartsa.

Jó: (81-100,5 pont) Ezt a szintet azoknak sikerül elérni, akik valamilyen sportágban alacsonyabb szintű szakosztályban, ill. amatőr szinten rendszeresen edzenek, versenyeznek.

Kiváló: (101-120,5) Speciálisan jól terhelhető fizikailag.

Extra: (121-től) Általános fizikai teherbíró képesség legmagasabb szintje; fizikailag kiválóan terhelhető.

 

Azért is sajnáljuk a Hungarofit mérés megszűnését, mert azt tapasztaltuk, hogy nemcsak egy-egy osztály, (egy-egy tanuló) edzettségi szintjét követte nyomon az iskoláskorának megfelelően, hanem következtetni lehetett a munkához való hozzáállás, fegyelmezettség, lelki tényezők, önbizalom, sikerélmény, elfogadottság, szeretettség, kiegyensúlyozottság stb. helyzetének körvonalaira is. Éppen emiatt figyelem felhívó jelként is érdemes volt komolyan venni egy-egy kiemelkedő teljesítményt, illetve egy-egy feltűnő visszaesést.  Mindezek alapján a hungarofit mérés eredményeit nevelő-oktató munkánkban is felhasználhattuk.

A testnevelők munkájának eredményességét jelzi, hogy a „Mozdulj Magyarország” Hungarofit Versenyen a kórusiskolások évről évre a legjobbak között végeztek csapatban és egyéniben egyaránt. Ennek az egészség-és test kulturális ismereteket is népszerűsítő mozgásprogramnak a Magyar Testnevelési Egyetem adott otthont. 2014-ben A 7-14 éves korcsoport és a 15-18 éves korcsoport „abszolút legfittebbje” is kórusiskolás növendék lett.  Nyílt kategóriában pedig az I. és a II. helyen is kórusiskolás csapat végzett.  Növendékeink egyéb sportversenyeken is szép teljesítményt nyújtottak az elmúlt tanévben: a Többpróba Diákolimpián 1. és 2. helyezést, az Asztalitenisz Diákolimpián 1., 2. és 3. helyezést értek el versenyzőink kategóriájukban.

A 2014/15-ös tanévben iskolánk 198 tanulóját, 79 fiút és 119 lányt, a 2015/16-os tanévben 197 növendéket, 69 fiút, és 128 lányt vizsgáltunk a NETFIT program keretében.

 

NETFIT EREDMÉNYEK

2014/15. tanév

  Fokozott fejlesztés szükséges % Fejlesztés szükséges % Egészségzóna %
Testtömeg-index 3 9 88
Testzsír százalék 3 12 85
Állóképességi ingafutás 5 10 85
Ütemezett hasizom 0 0 100
Törzsemelés 0 24 76
Ütemezett fekvőtámasz 0 13 87
Kézi szorítóerő 0 11 89
Helyből távolugrás 0 8 92
Hajlékonysági 0 22 78

 

 

2015/16. tanév

  Fokozott fejlesztés szükséges % Fejlesztés szükséges % Egészségzóna %
Testtömeg-index 2 11 87
Testzsír százalék 1 15 84
Állóképességi ingafutás 3 13 94
Ütemezett hasizom 0 1 99
Törzsemelés 0 22 78
Ütemezett fekvőtámasz 0 11 89
Kézi szorítóerő 0 10 90
Helyből távolugrás 0 4 96
Hajlékonysági 3 3 94

 

Megállapíthatjuk, hogy tanulóink meghatározó többsége az egészségzónába tartozik.  Ha összehasonlítjuk az intézményi eredményeket a NETFIT honlapján megtekinthető országos eredményekkel, akkor azt látjuk, hogy a „kézi szorítóerő” kivételével minden kategóriában jobban teljesítettek diákjaink az országos átlagnál. Vannak kiugróan jó, az országosnál szignifikánsabb jobb eredményeink is: törzsemelés, ütemezett fekvőtámasz, helyből távolugrás, hajlékonyság.  Meggyőződésünk, hogy ennek a jó eredménynek a hátterében az a tudatos fejlesztő munka áll, amelyet a testnevelők a Hungarofit mérés és a rendszeres ortopéd szűrés eredményei alapján végeztek.